Budapest, karácsony tájt

Ismeritek az Indexen üzemelő menő, nem menő blogsorozatot? Na ennek plagizálása képpen elmondom, miért menő a karácsonyt közvetlenül megelőző időszak Budapesten, és miért nem menő a két ünnep közötti.

Az ünnep előtt mindenki lázasan azon van, hogy kimaradjon a suliból, munkából - gyakorlottabb családapák a kocsma előtérbe helyezésével mindenből. A szendébbek ezt a nyári pihenés rovására eltartalékolt szabadság felhasználásával; pofátlanabbak a háziorvos előtti erőltetett köhécseléssel és táppénzzel oldják meg. Az indok mindig a megnövekedett takarítási, vásárlási, csomagolási, főzési, utazási kötelmek áradata... ezt persze mindig mindenki úgy meséli, mintha sokféle kaját ingyen enni idegenben szar és fárasztó dolog volna. (Mondjuk szar kaját, idegennek beillő embereknél fárasztóan sokáig enni, az más kérdés!)

Idén különösen nagy divatja volt a vidékre menekülésnek... a látókörömbe került kis és közepes családok (2-4 fő) előszeretettel választották a 2-2 napig a nagyik fejére növést, dec. 24-25 és dec. 26-27 megoszlásban. Volt aki nem is titkolta, hogy költségtakarékossági megfontolásból csinálja ezt, és nem tűnt föl neki, hogy a hányással küszködve kívánok kellemes ünnepeket.

Nade, mivel mindenki kitakarodott ugye a városból, aki meg nem, az lógott, a közlekedés és a közösségi terek még a latyak ellenére is álomszerűek voltak. Félreértés ne essék, voltak mindenhol rendesen, de az utak áteresztő képességük 80%-nál jobban nem voltak kihasználva az igen rövidre beszűkült csúcsidőtől eltekintve. Lehet a hólapátolás miatt, de szeméttel sem találkozam annyival. Menő volt, hogy eljutok mindenhová időben, hogy van parkolóhely és főleg, hogy nincs sorbaállás... még a közüzemek karácsonyra szánt ajándékcsekkjeit is könnyedén adtuk fel a postán 6 perc alatt. Menő, ahogy látod melyik boltos kíván szívből boldog karácsonyt, és melyik baszná beléd a bárdot szíve szerint - ilyen CSI-ojnak (szíeszáj, ahogy egy országos műsorújság hozta kezdetben) érzed magad.

Aztán megtörténik a nagy rokonlátogatás, ajándékok átvétele és átadása (profán módon sok csere is történik, mert a multiknál mindneki ugyanabba az akciós gúlába markolt bele - ilyenkor kényszeredet nevetés, és arra gondolás, hogy a másik parasztabb). Ünnepi fitness: zabálások, pia... fakultatív hányás - 2-5 ismétlés!

És innentől már csak lefelé megyünk, pofánbasz a nagy magyar valóság! A két ünnep között rájön a roham a honpolgárra; egyszerre akar nemdolgozni, lefogyni, elkölteni a karácsonyra kapott pénzét, kereskedelmi egységben vásárolni, fogyasztani (mert 2-3 napig zárva voltak a boltok, omg!), és persze becserélni a nem tetszetős karácsonyi ajándékokat. Ez már annyira nem menő, hogy most már én menekülnék!

Jönnek a minden évben cifrább történetek a klimaxos ügyfélszolgálatos hárpiákról, pedig te szerencsétlen angyalka tényleg és igazán csak egyszer (és részegen!) pürésítettél szart az anyósodtól kapott botmixerrel, amit most nem akar a köcsög multi kicserélni.

Jó ez így egyoldalú: lehetne vevő megtartó politika, meg kedvesség is a túloldalon, de ad1: minek képezze erre drágán az alkalmazottat, mikor más se teszi, és a nagy számok törvénye alapján a máshol csalódottak pótolják a tőle kiábrándultakat; és ad2: neked? neked legyen jófej, mikor az átlagvásárló egyszerű, mint a faék és akkora tuskó, hogy hasogatni lehetne?!

A közlekedés még jó, de ahogy a hó elolvad és nyomán kispolskinyi kátyúk keletkeztek, egyre romló tendenciát mutat, a boltokban patakvér folyik (Tm: Torgyán Józsi bácsi), nagyon nem menő, ahogy fegyverbe borul az ország... egy lakosra nettó 1.238 tonna petárdát hoznak be és adnak is el... majd kamu jegyzőkönyvekkel igazolják, hogy mind visszavitték január 02-án és megsemmisítették... ja, meg vettek egy x5-öst is! Faszom pénzmosók, az agyam elszáll! :D

Ennek csupán egy előnye van: ha habosbabos maradna a történet, még a végén irreális elvárásokkal futnánk neki a 2010-es évnek! De a kis balkánunk önszabályozása ettől hála istennek megmenekít, és lépten nyomon figyelmeztet, hogy még mindig mocsárban lakunk!

Erre hivatkozással zárom idei bejegyzéseimet és kívánok mindenkinek annyira boldog új évet, amennyire megérdemli!